A diorámák előállítása teljes egészében manuális folyamat. A kézzel készített dombormű pontos és hiteles elkészítése ezért sok odafigyelést és rengeteg időt igényel. A munka csak abban az esetben kifizetődő, ha az egyes reliefek pontosan megegyező paraméterekkel és módszerekkel épülnek meg.
Ebben az esetben összehasonlíthatóak lesznek.
A homogenitást a kezdetektől fogva alapfeltételként kötöttem ki, s a kezdeti sok kísérletezés közben igyekeztem minél hamarabb megtalálni a megfelelő méretarányt, térképezési módszert, forrást és kidolgozási technikát. A méretarány kiválasztásánál két fő szempont volt döntő. Egyrészt akkora kicsinyítésre volt szükség, hogy a viszonylag nagyobb, összefüggő területek, mint például Mare Crisium, Sinus Iridum is kezelhető méretű terepasztalon foglaljon helyet. (Tehát ne haladja meg a 2-3 négyzetmétert.) Másrészt, mindenképpen az volt a célom, hogy a távcsöves látványnál több részlet jelenjen meg a diorámákon. Ez a gyakorlatban egykilométeres legkisebb felszínforma mellett már teljesül. Figyelembe kellett venni a forrásfelvételek felbontását is, de mivel a Lunar Orbiter űrszondák képeinek részletessége messze meghaladta kezdeti elképzeléseimet, így szabadon dönthettem az 1:800.000 kicsinyítési arány mellett. A legkisebb kidolgozható felszínforma, így 3-500 m közé esett a domborzat típusától függően. A homogenitás megőrzésének egyik sarkalatos pontja az építéshez felhasznált források megválasztása. Alapvetően fontos, hogy minden reliefhez azonos felvételek álljanak rendelkezésre. Ez szerencsére ma már nem okoz gondot, a NASA Lunar and Planetary Institute jóvoltából, az általam használt források, a Hold bármely területéről elérhetőek. A felszín aprólékos kidolgozásához azonban csak részben elegendő a jó forrás és a jól megválasztott méretarány. A munka során használt anyag fogja a makett valódi részletgazdagságát meghatározni. A felszín megformálásához hagyományos,tiszta modellgipszet használok, melynek kötését lassítva, kézzel alakítom ki az egyes domborzati elemeket.

A fentieket összevetve talán már érthető miért időigényes folyamat mire a relief elkészül. Nehéz lenne meghatározni, pontosan mennyi idő, mivel ez nagyban függ az adott területtől, a konkrét domborzattól. Összefüggő hegységrendszerekkel borított területen a leglassabb a haladás. Ilyenkor óránként 5-600 km² realizálható, a síkságok, holdtengerek esetében ennek akár tízszerese is lehet a sebesség. A Kepler-dioráma felszínének kidolgozása mintegy 50 munkaórát vett igénybe. A térképezési, előkészítési és utómunkákkal együtt 80-90 óra közé tehető egy 70.000 km²-es relief teljes kidolgozása.
A következőkben bemutatott diorámák, tehát egységes koncepció alapján készültek, s jövőbeli terveim is a fent megfogalmazottakra épülnek majd. A kidolgozandó területek kiválasztása sokféle szempont alapján történik, de egy körvonalazott terv már létezik a jövő relief-jeiről. Ez azonban maradjon műhelytitok.

A forrásokról, illetve azok felhasználásáról itt olvashat bővebben!